Alapszabály

A KAPOSVÁR ÉS A ZSELIC VIDÉKE

TURISZTIKAI DESZTINÁCIÓ-MENEDZSMENT EGYESÜLET

ALAPSZABÁLYA

Az Alapítók a Kaposvár és a Zselic vidéke Turisztikai Desztináció Menedzsment Egyesület az Egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény szerint 2009. június 2. napján elfogadott és időközben többször módosított alapszabálya szövegének helyébe a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. V. tv. és az Egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. tv. rendelkezései alapján alábbiakat léptetik.

I. 

AZ EGYESÜLET ADATAI

1. Az egyesület neve: Kaposvár és a Zselic vidéke Turisztikai Desztináció Menedzsment Egyesület

2. Az egyesület rövidített elnevezése: Kaposvár TDM Egyesület

3. Az egyesület székhelye: 7400 (irányítószám) Kaposvár (város) Fő (utca) 8. (hsz.)

4. Az egyesület honlapjának címe: www.visitkaposvar.hu

II. 

AZ EGYESÜLET CÉLJA, TEVÉKENYSÉGE

1. Az egyesület célja a magán- és közszféra partnerségén, közös érdekeltségén alapuló turizmusfejlesztés, szervezés és működtetés.

2. A cél elérése érdekében az egyesület az alábbi közhasznú feladatokat látja el:

3. További feladatok:

3.1              A turisztikában érdekelt vállalkozások, szolgáltatók tevékenységének összehangolása, támogatása, érdekképviselete;

3.2.           Önkormányzati és vállalkozói turisztikai tevékenységek összehangolása;

3.3.           Kialakítja az érintettek széles bevonásával a marketing stratégiát;

3.4.           Turisztikai termékfejlesztés kezdeményezése;

3.5.           Turisztikai információs iroda működtetése;

3.6.           Turisztikai szolgáltatások közvetítése;

3.7.           Turisztikai információs technológiai alkalmazás működtetése, hozzáférés biztosítsa a tagok részére;

3.8.           Statisztikákat készít a helyi turisztikai szolgáltatásokról, eredményekről;

3.9.           Turisztikai szempontból fontos rendezvények, programok kezdeményezése, részvétel a megvalósításban, a megvalósítás elősegítése

3.10.       Tagság folyamatos informálása a tervezett programokról, az egyesület eredményeiről;

3.11.         Szervezetfejlesztési és egyéb képzési igények felmérése, képzések megszervezése;

3.12.        Együttműködések kialakítása és gondozása szakmai szervezetekkel;

III.

AZ EGYESÜLET MŰKÖDÉSÉRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

1. Az egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesüljön az egyesület közhasznú szolgáltatásaiból.

2. Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

3. Az egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a jelen alapszabályban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez.

4. Az egyesület a gazdálkodás során elért eredményét nem osztja fel, azt a jelen alapszabályban meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja.

5. Az egyesület a működésének, szolgáltatásainak, azok igénybevételi módjának nyilvánosságát a www.visitkaposvar.hu internetes honlapján, az egyesület székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán biztosítja. Az éves beszámolót a közhasznúsági mellékletet minden év május 1. napjáig a www.visitkaposvar.hu internetes honlapján és az egyesület székhelyén kihelyezett hirdetőtáblán, továbbá a www. birosag.hu internetes honlapon közzéteszi.  

6. Az egyesület közhasznú tevékenységével kapcsolatosan keletkezett iratok – a törvény alapján nem nyilvánosak adatok kivételével – nyilvánosak, azokba bárki betekinthet, és a saját költségére másolatot készíthet. Az iratbetekintésre és iratmásolásra vonatkozó igényeket írásban, az egyesület választmányához címzetten kell előterjeszteni. Az választmány  az iratbetekintést és az iratmásolat kiadását az egyesület székhelyén, az igény bejelentésétől számított 8 napon belül köteles biztosítani a kérelmező számára. 

IV.

A TAGSÁGI VISZONY

1. Az egyesület tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, aki, illetve amely az egyesület célkitűzésével egyetért és a célok megvalósítása érdekében tevékenységében aktívan részt kíván venni, tovább az alapszabályban foglalt rendelkezéseket elfogadja, az Egyesült által meghatározott minőségi szolgáltatási követelményeket teljesíti.

2. Az egyesületi tagság formái:

2.1.rendes (teljes jogú) tagság,

2.2.tiszteletbeli tagság,

2.3.pártoló tagság.

V.

A RENDES (TELJES JOGÚ TAGSÁG)

1. Az egyesületi rendes (teljes jogú tagság) tagság keletkezése

1.1. Az egyesületi rendes (teljes jogú tagság) tagság keletkezése a belépési nyilatkozat elfogadásával keletkezik azzal a feltétellel, hogy a tag az éves tagsági díjat 15 napon belül befizeti. A belépési nyilatkozatot a választmányhoz címezve a titkárhoz  kell benyújtani, a választmány a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a tagfelvételről. Határozatát a titkár útján annak meghozatalát követő 8 napon belül írásban foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára.

1.2. Jogi személy belépési nyilatkozatában meg kell jelölni, hogy nevében ki járhat el képviselőként. Tagfelvételi kérelem elutasítási indokát képezheti, ha a felvételt kérő tevékenysége a desztináció határain kívül esik, vagy jelenleg nem működő turisztikai szolgáltató, vagy jelenleg turisztikai szolgáltatással nem rendelkezik, vagy tevékenysége nem illeszkedik az egyesület célkitűzéseihez ill. tevékenységéhez

1.3. Amennyiben a választmány a tagfelvételi kérelmet elutasítja, az elutasítás kézhezvételét követő 15 napon belül a kérelmező a közgyűléshez fellebbezhet. A fellebbezést írásban kell benyújtani a titkárhoz. A közgyűlés soron következő ülésén egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással dönt a fellebbezés tárgyában, döntését annak meghozatalát követő 8 napon belül írásban foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A tagsági jogviszony fellebbezésnek helyt adó döntés esetén, a közgyűlés határozatával jön létre.

2.  Az egyesületi rendes (teljes jogú tagság) tagság megszűnése

2.1 A tagsági jogviszony megszűnik:

2.1.1. A tag kilépésével.

2.1.2. A tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.

2.1.3. A tag kizárásával.

2.2. A tagsági jogviszonyát a tag az egyesület választmányához címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indoklás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatnak a választmányhoz történő megérkezése napján szűnik meg.

2.3. A választmány nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az egyesület tagjai közül azt a tagot, aki jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít.  A tagdíj megfizetésének elmulasztása miatt a tag csak akkor zárható ki, ha a legalább 3 hónapos mulasztás elteltét követően a választmány írásban – póthatáridő tűzésével és a jogkövetkezményekre, azaz a kizárásra történő figyelmeztetéssel – felszólította a tagdíjhátralék teljesítésére, mely felszólítás a póthatáridőn belül is eredménytelen maradt.

2.4. A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére a választmány folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot a választmány ülésére meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartatását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást.

A választmány a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.

2.5. A kizárt tag a kizárást kimondó választmányi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A közgyűlés a fellebbezés tárgyába a soron következő ülésén nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.

3. A rendes (teljes jogú) tagok jogai

3.1. Az egyesület tagja jogosult:

3.1.1. az egyesület tevékenységében részt venni

3.1.2.az egyesület szolgáltatásait igénybe venni

3.1.3. a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni

3.1.4.az egyesület irataiba betekinteni

3.1.5.arra, hogy az egyesület tisztségviselőjévé válasszák, amennyiben vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn.

3.1.6.A tag a közgyűlésen a szavazati jogát meghatalmazott képviselője útján is gyakorolhatja. A képviselő részére adott meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell foglalni és azt a közgyűlés levezető elnökének a közgyűlés kezdetén átadni.

3.1.7. A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik.

3.1.8. A jogi személyiséggel rendelkező tagok tagsági jogaikat képviselőjükön keresztül gyakorolhatják. A vezető tisztségviselők legfeljebb egyharmada az egyesületi tagokon kívüli személyekből is megválasztható.

4. A rendes (teljes jogú) tagok kötelezettségei

4.1. Az egyesület tagja:

4.1.1.Nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.

4.1.2. Köteles az éves tagdíjat megfizetni.

4.1.3. Köteles az egyesület alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak reá vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani.

4.1.4. Köteles a lakcíme, székhelye, képviselője személyében beállott változást annak megtörténtét követő 8 napon belül a titkárhoz bejelenteni. 

VI.

A TISZTELETBELI TAGSÁG

1. Az egyesület tiszteletbeli tagja lehet – a közgyűlés választása alapján – az a természetes és jogi személy aki, illetve amely Kaposvár Megyei Jogú Város közigazgatási határától számított 25 km távolságon belül az egyesület érdekében végzett kimagasló tevékenységével az egyesület célkitűzéseit aktívan támogatja, segíti.

2. A tiszteletbeli tagság a közgyűlés határozatnak az érintett részéről történő elfogadásával keletkezik.

3. A tiszteletbeli tag tagdíj fizetésére nem köteles, tisztségre nem választható,  tanácskozási joggal vehet részt az egyesület közgyűlésén.

VII.

PÁRTOLÓ TAGSÁG

1. Az egyesület pártoló tagja lehet az a természetes vagy jogi személy aki, illetve amely  készségét fejezi ki az egyesület tevékenységének rendszeres és folyamatos támogatására, és olyan turisztikai szolgáltatást biztosít vagy vállalja ennek biztosítását, amely elősegíti annak működését, céljai megvalósítását.

2. A pártoló tag tanácskozási joggal részt vehet az egyesület közgyűlésén;  tisztség viselésére nem választható, csak vagyoni hozzájárulással vesz részt az egyesület tevékenységében.

VIII.

VAGYONI HOZZÁJÁRULÁS

1. Az egyesület rendes tagjai tagdíjat, pártoló tagjai vagyoni hozzájárulást fizetnek, amelynek mértékét a választmány állapítja meg oly módon, hogy normatív módon megkülönböztetheti a rendes és pártoló tagok, előbbieken belül önkormányzatok, intézmények, vállalkozások által fizetendő tagdíjat, utóbbiaknál vagyoni hozzájárulást  a települések lélekszáma, illetve alkalmazotti létszám alapján. A tagok a tagdíjat és  a vagyoni hozzájárulást  100.000 azaz egyszázezer forint összeghatárig a tárgyév április hó 1. napjáig egy összegben  kötelesek befizetni, akiknek tagdíja, vagyoni hozzájárulása ennél magasabb, azok az ezt meghaladó összeget tárgyév augusztus hó 1. napjáig  kötelesek megfizetni. Köteles a tárgyévre megfizetni a tagdíjat, vagyoni hozzájárulást az a tag, aki legkésőbb január 1. napjáig nem jelzi kilépési szándékát

IX.

AZ EGYESÜLET SZERVEZETE, TISZTSÉGVISELŐI

A közgyűlés

1.Az egyesület legfőbb döntéshozó szerve a közgyűlés

1.1. A közgyűlés kizárólag hatáskörébe tartozik:

1.1.1. az alapszabály módosítása;

1.1.2. az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;

1.1.3.a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása;

1.1.4. az éves költségvetés elfogadása;

1.1.5. az éves beszámoló – ezen belül a választmánynak az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;

1.1.6. közhasznúsági melléklet elfogadása;

1.1.7. a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;

1.1.8.az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;

1.1.9.a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok és a vezető tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

1.1.10. döntés mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.

1.2. A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik. A közgyűlés ülései nyilvánosak, amely nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható.

1.3. A közgyűlést a választmány legalább nyolc nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen valamelyik tagjának székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül az ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

1.4. A közgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz. A közgyűlési meghívót az egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.

1.5. A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított három napon belül a tagok és az egyesület szervei a választmánytól a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában a választmány 2 napon belül dönt. A választmány a napirend kiegészítést elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.

Ha a választmány a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárulnak.

1.6. Az elnök köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi; vagy az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy az egyesület céljainak elérése veszélybe került.  Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

1.7. A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt venni. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. 

1.8. A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a három fős szavazatszámláló bizottságot.

1.9. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a jegyzőkönyvvezető és a két jegyzőkönyv hitelesítő ír alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a határozatok sorszámát, a döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát.

1.10. A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

1.10.1.akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesíti;

1.10.2. akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

1.10.3. aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

1.10.4. akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;

1.10.5. aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll;

1.10.6. aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

1.11.A közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

1.12. A közgyűlés határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza.  A közgyűlés az éves beszámoló jóváhagyásáról az általános szabályok szerint dönt.  Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Személyi kérdésekben titkos szavazást kell tartani, ha a közgyűlésen jelen levő tagok több, mint fele titkos szavazás mellett dönt.

1.13. A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tagokkal a határozat meghozatalát követő tizenöt napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

A választmány

2. A választmány az egyesület elnökből, titkárból, pénztárosból és négy további választmányi tagból álló ügyvezető szerve, amely dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

2.1. A választmány tagjait a közgyűlés választja három év határozott időtartamra.

2.2. A választmány hatáskörébe tartozik:

2.2.1. az egyesület napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;

2.2.2. a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;

2.2.3. az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;

2.2.4. az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;

2.2.5. a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;

2.2.6. a választmány által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;

2.2.7. részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;

2.2.8. a tagság nyilvántartása;

2.2.9. az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;

2.2.10. az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;

2.2.11. az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és

2.2.12.  a tag felvételéről való döntés első fokon;

2.2.13. döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe  utal.

2.3. A választmány üléseit szükség szerint, de évente legalább tíz alkalommal tartja. A választmányi ülést az elnök legalább 8 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön. Választmányi ülésre szóló meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a választmányi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a választmányi tagok álláspontjukat kialakíthassák.  A választmányi ülésre szóló meghívót az egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni. A választmány ülései nyilvánosak, amely nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható.

2.4. A választmány határozatait a jelenlevők egyszerű szótöbbségével hozza.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

2.4.1.akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

2.4.2. akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

2.4.3. aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

2.4.4. akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;

2.5.5.aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll;

vagy

2.5.6. aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

2.6. A választmány határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján

2.6.1. kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

2.6.2.bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.  Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

2.7. A választmányi ülésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet  két jelenlevő választmányi tag alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a határozatok sorszámát, a döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét). A határozatokat a titkár köteles a Határozatok Könyvébe bevezetni.   A választmány határozatait a választmányi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

2.8. Az egyesület elnöke vagy titkára kezdeményezheti  a határozathozatalt ülés tartása nélkül a határozat tervezetének a tagok  részére elektronikus úton történő megküldésével. A tervezet kézhezvételétől számított legalább nyolcnapos határidőt kell biztosítani arra, hogy  tagok szavazatukat elektronikus úton megküldjék. Az ülés tartása nélküli döntéshozatal során a határozatképességre és szavazásra vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek, amennyi szavazati jogot képviselő tag vagy alapító jelenléte a határozatképességéhez szükséges lenne ülés tartása esetén. Ha bármely tag az ülés megtartását kívánja, a választmány ülését össze kell hívni. A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül - ha valamennyi tag szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül az elnök vagy a titkár megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három napon belül közli a tagokkal. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja.

Az egyesület munkaszervezete

3.1.Az egyesület az alapszabályban meghatározott feladatai szakszerű és folyamatos ellátása érdekében munkaszervezetet működtet „Tourinform Kaposvár” elnevezéssel.

3.2. A munkaszervezet az egyesület ügyviteli szervezete, amely   az egyesület testületei és vezető tisztségviselői döntéseinek előkészítését végzi és gondoskodik azok végrehajtásáról. Eljár a turisták részére történő  információnyújtás, tájékoztatás, telefonok,  faxok, e-mailek kezelése, turisztikai és egyéb termékek, ajándéktárgyak árusítása, programok hirdetése, vendégelégedettség mérése, statisztikák készítése, panaszügyek kezelése, hírlevelek készítése, turisztikai és egyéb weboldalak működtetése, kedvezménykártyák árusítása, Kaposvár Kártya ügyintézés kapcsán.

A munkaszervezet intézkedik turisztikai pályázatok figyelése, közös turisztikai kiadványok előkészítése, szerkesztése, kiállításokon való részvétel előkészítése, megszervezése terén. Kapcsolatot tart  egyéb szervezetekkel: így helyi és térségi önkormányzatokkal, szakmai szervezetekkel, Magyar Turizmus Zrt-vel, turisztikai szolgáltatókkal, térségi társulásokkal, civil szervezetekkel, sajtó munkatársaival. Feladatellátási szerződés alapján ellátja a helyi önkormányzat által delegált feladatokat. Névhasználati szerződés alapján ellátja a Magyar Turizmus Zrt. által előírt feladatokat.

3.3. A munkaszervezet vezetője az egyesület elnöke, aki  egyúttal a Tourinform irodavezető, ezen tevékenységét munkaszerződés kereseti között látja el.

3.4.  A munkaszervezet létszáma a munkaszervezet vezetőn felül további 3 azaz három fő, akik tevékenységüket munkaviszony keretében látják el, a munkáltatói jogkört a Tourinform irodavezető gyakorolja felettük. Az egyesület szakmai munkáját  TDM menedzser segíti, akinek kinevezése, felmentése a Közgyűlés hatáskörébe tartozik.

Az ellenőrző bizottság

4.1. Az egyesület felügyelő szerve az ellenőrző bizottság, amely 3 főből áll. Az ellenőrző bizottság tagjai indokolt esetben visszahívhatóak. Az ellenőrző bizottság elnökének a mindenkori legmagasabb tagdíjat befizető teljes jogú tag által kijelölt személy választható meg, akinek nem kell egyesületi tagnak lenni. Az ellenőrző bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.

4.2. Az ellenőrző bizottság tagjai tiszteletdíjban, illetve költségtérítésben nem részesülhetnek. Az ellenőrző bizottság tagjai megbízásukat az alapszabályhoz csatolt nyilatkozatuk értelmében vállalják.

4.3. Az ellenőrző bizottság szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik, működésére a választmány működésének szabályait kell alkalmazni. Az ellenőrző bizottság tagjait egyenlő jogok és azonos kötelezettségek illetik meg, így különösen: jogosult az egyesület működését és gazdálkodását ellenőrizni, jelentést, tájékoztatást, illetve felvilágosítást kérni az egyesület közgyűlésétől, illetve munkavállalóitól, az egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. A közgyűlés ülésén tanácskozási joggal részt vehet, jogszabálysértés vagy súlyos mulasztás esetén köteles a közgyűlést tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni.

4.4. Az ellenőrző bizottság ülései nyilvánosak, sorszámozott jegyzőkönyvet készít, határozatait ugyancsak sorszámozza. A jegyzőkönyv tartalmazza: az ülés helyét, idejét, a jelenlévő tagok, meghívott személyek és a jegyzőkönyvvezető nevét, a napirendet, a hozzászólásokat, az érdemi határozatokat és azok hatályát. A jegyzőkönyvet úgy kell vezetni, hogy abból az érdemi döntést támogatók, és ellenzők számaránya megállapítható legyen. Az ellenőrző bizottság bármely tagja jogosult jegyzőkönyvbe foglaltatni neve feltüntetése mellett a döntésre leadott szavazatát. A jegyzőkönyvet az ellenőrző bizottság ülésén a résztvevő tagok aláírják.

4.5. Az ellenőrző bizottság felügyelő szerv ellenőrzi az egyesület működését és gazdálkodását, melynek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá az egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja, tagja az egyesület vezető szervének ülésén tanácskozási joggal részt vehet, illetve részt vesz, ha a jogszabály vagy a létesítő okirat így rendelkezik;

4.6. Az ellenőrző bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé; a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel;

4.7. Az intézkedésre jogosult vezető szervet a felügyelő szerv indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – össze kell hívni, mely határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására a felügyelő szerv is jogosult, ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő szerv köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

Vezető tisztségviselők

5.1. Az egyesület tisztségviselői az elnök, a titkár, a pénztáros, a további négy választmányi tag, az ellenőrző bizottság tagjai.

5.2.  Az Egyesület tisztségviselőit a közgyűlés választja. Az elnököt és a további választmányi tagokat, ellenőrző bizottsági tagokat három éves időtartamra, a titkárt és a pénztárost határozatlan időtartamra.  Elnöki tisztsége egyazon személy legfeljebb két alkalommal választható meg. A vezető tisztségviselők legfeljebb egyharmada az egyesület tagjain kívül álló személyekből is választható.

5.3. Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:

5.3.1. megbízás időtartamának lejártával;

5.3.2. határozatlan időtartamra választott tisztségviselő visszahívásával;

5.3.3. lemondással;

5.3.4. a vezető tisztségviselő halálával

5.3.5. a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

5.3.6. a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

5.4. A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

5.5. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles jelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja.

5.6. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, aki bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak.  Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

5.7. A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt  -  annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,

5.7.1. amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,

5.7.2. amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,

5.7.3. amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,

5.7.4. amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

5.8. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

5.9. Az egyesület elnökének feladatai:

5.9.1.  a Közgyűlés, a választmányi ülések levezetése

5.9.2. az egyesület működésének stratégiai irányítása,

5.9.3. utalványozási jog gyakorlása a titkárral vagy a pénztárossal együttesen,

5.9.4.    egyesület képviselete

5.9.5. munkaszervezet vezetése, munkáltatói jogok gyakorlása az ott dolgozók felett

5.9.6. egyesület szakmai irányítása

5.9.7. tájékoztatja a tagokat az egyesület munkájáról

5.9.8. előkészíti a vezető szervek üléseit, biztosítja működését, gondoskodik a határozatok előkészítéséről és végrehajtásáról, azok nyilvántartását folyamatosan kezeli.

5.10.Az egyesület titkárának feladatai

5.10.1.az elnök által delegált jogkörben  az egyesület képviselete

5.10.2.az elnök konzultánsaként működik,

5.10.3.az elnök akadályoztatása esetén vezeti a közgyűlést és a választmány ülését;

5.10.4. az elnök távollétében a választmányi  ülések levezetése;

X.

AZ EGYESÜLET KÉPVISELETE ÉS GAZDÁLKODÁSA

1. Az egyesület törvényes képviseletét az elnök és a titkár látják el, mindegyikük önállóan, általános jelleggel. Pénzösszegek utalványozását az elnök a  titkárral, az elnök a pénztárossal, továbbá a titkár a pénztárossal együttesen végzi.

2. Az egyesület bevételei tagdíjak és a közgyűlés által jóváhagyott természetbeni hozzájárulások; valamint az egyesület szolgáltatásainak és rendezvényeinek bevételei.

3. Az egyesület feladatai ellátása és szolgáltatásai biztosítása érdekében munkaszervezetet hoz(hat) létre, amely első sorban a turisztikai desztináció-menedzsment szakmai feladatok ellátására hivatott. Egyéb – működési – feladatai biztosításához külső szervezetekkel vagy vállalkozásokkal megbízási szerződéseket köthet.

4. Az egyesület feladatainak megtervezése és pénzeszközeinek célszerű felhasználása érdekében éves munkatervet és költségvetést készít. A következő évre szóló költségvetést és az előző év gazdálkodásáról szóló beszámolót a az elnök terjeszti a Közgyűlés elé jóváhagyásra.

5. Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel.

XII.

AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE

1. Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét.

2. A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik, haaz egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy  az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

3. Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg. A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra.

4. Az egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt - a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül - az egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni.

5. Ha az egyesület jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek az egyesület vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő az egyesület fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható.

Ezt az alapszabályt az egyesület alakuló közgyűlése 2009. június hó 2. napján fogadta el, majd közgyűlése 2009. július hó 20. napján, 2010. március hó 22. napján és 2013. május hó 30. napján, majd 2015. október 1. napján,végül 2016. március 23. napján  módosította.

Kelt Kaposváron, 2016. március hó 23. napján

Alulírott jogi képviselő igazolom, hogy a létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a 2016. március 23-i létesítő okirat-módosítások tartalmának, amellyel érintett rendelkezések az egységes szerkezetű okiratban dőlt betűvel rendelkezések.